Gyula

Gyula városa Magyarország keleti részén van. Több nevezetessége is van a városnak, többek közt az Almássy kastély, a Gyulai vár, a várfürdő és egyebek.

A hétvégét meghívásra töltöttük Gyulán, testvérvárosi kapcsolat ápolása miatt. Körbejártuk kicsit a várost, kipróbáltuk a szórakozóhelyeket, az Erkel hotel különböző szolgáltatásait és rengeteg időt töltöttünk az élményfürdőben.

Gyula nagyon szépen ki van építve. A parkok gyönyörűek, a sétálóutcák tiszták. Nagyon hangulatos kisváros. A várfürdőt pedig egyszerűen nem szabad kihagyni.

---

The town of Gyula is in the eastern part of Hungary, near the Romanian border. It has multiple attractions, like the Almássy castle, the fortress of Gyula, the castle bath and so on.

We spent the weekend in Gyula by invitation, based on the twin town agreement. We checked out the town, tried the pubs, the different offers of hotel Erkel and we spent a lot of time in the bath.

Gyula is beatifully managed. The parks are amazing, the walkink streets clean. It is a beatiful small town. If you go there, do not miss the bath.

Hármashatárhegy – Budapest

Amikor az emberek Budapestről beszélnek, mindenkinek a betondzsungel jut eszébe, a nyüzsgés, a buli. Azt viszont sokan nem tudják, hogy a budai hegyekben nagyon szép helyek vannak, ahová túristaútvonalakon el lehet jutni.

Mi is ezt tettük, a Kolossy térnél tértünk a hegyek fele. Egy ideig még a városban folytattuk, de elég hamar elértünk egy valamikori kőfejtőhöz. Ez volt az első érdekesség, barlang szerű üregek tarkították, allatta pedig kör alakú sámánisztikus jel.

Az utunkat a gerincen folytattuk, itt még gyakoriak voltak a házak. A fehéren kék jelzést követtük, végig a gerinceken. Találkoztunk régi romokkal és sok túristával.

A tetőre elég hamar kiértünk, onnan nagyon szép a kilátás. Ez a Hármashtárhegy teteje, jó sok toronnyal rajta. Miután a szendvics és a sör elfogyott, kiderült, hogy utunk még folytatódik. Tovább haladtunk a gerincen, egészen a Kálvária-hegyig. A Kálvária azért kapta a nevét, mert állomásokban lentről felfele bemutatja Jézus kálváriáját, a tetőn pedig három szimbólikus kereszt mutatja a halálát.

Innen a gerinc allatt szerettünk volna visszajönni, de kicsit eltévedtünk. Miután átvágtunk egy hatalmas gabonaföldön, visszaértünk a házak közé. Erre már az eső is csepegni kezdett, enyhén eláztatva minket. Innen egy megállóból autóbusszal jöttünk be a városba, majd hazagyalogoltunk.

A budai hegyek nem a magasságukról, vagy a hatalmas erdeikről híresek, de kikapcsolódni és egyet sétálni tökéletesek.

---

When people talk about Budapest, everyone thinks about the buildings, the parties, the city life. What people do not know is, that there are beautiful places in the Buda hills that are reachable by tourist routes.

We used one these routes, too. We started at Kolossy square and stayed in the city for a while. We reached a stone query, this was the first interesting place. It had caves in its walls and had a circle-like shamanistic symbol before it.

We continued on the spine of the hills. We saw a lot of houses built there, but we also saw old ruins and a lot of tourists.

We reached the top pretty quickly to see a nice view. This was the top of Hármashatárhegy with a lot of towers. After we finished our sandwich and beer, we found out that our journey is not over. We continued on the spine of the hill to Kálvária hill. It means Calvary and got its name from the stations it has from the bottom to the top that depict the misrey of Jeesus. On the top there are three crosses showing the death of out character.

We wanted to go back under the hill, but we got lost a bit. We had to cross a big field to get back to the houses. Even the rain caught us. From a stop, we got back to the city with a bus and from the last bus stop we came on foot.

The hills of Buda are not famous for their height or their forests, but they are good for a walk and to relax a bit.

Az út maga / The route

 

Erdély körüli túra / Tour around Transylvania

Ebben a bejegyzésben inkább a képek fognak beszélni, ahogy végigkövetem a megtett utat. / In this post pictures will tell the story as I follow our route.

Első nap / First day

Első nap reggel indultunk, korán oda kellett érni. A cél a Békási gát, onnan visszafele pedig a Békási szoros és a Gyilkos tó. Ebédre visszaértünk Gyergyóba, ahonnan kajálás után folytattuk az utunkat a Bucin tetőn át Parajdra. Délután érkeztünk meg és szállásfoglalás után még megnéztük a Sószorost. Sétánk egy részén hozzánkszegődött Bodri, aki egy kedves kutyus. A napunkat ez után zártuk.

———–

First day we took off early. Our goal was to reach the Dam of Bicaz, the way back touching the Narrows of Bicaz and Red Lake. Till lunch we arrived back to Gheorgheni were we ate and continued our journey to Praid over the Bucin peak. We arrived afternoon and after arranging our place to stay we went for a walk to the Salty Narrows. We met Bodri, a little dog, who came with us on a part of our walk. We closed the day after this.

Másadik nap / Second day

A másadik nap a pihenésről szólt. Csak a bányában voltunk és Szovátán, egész délután lazultunk.

——————

The second day was about chilling. We were only in the salt mines and went to Sovata.

Harmadik nap / Third day

A harmadik nap szintén húzós volt, korán indultunk és sokat utaztunk. Érintettük Székelyudvarhelyet, Székelykeresztúrt, Segesvárt és Szebenben fejeztük be a napot.

———-

The third day was also hard, we started early and traveled a lot. We went trough Odorheiu Secuiesc, Cristuru Secuiesc, Sighisoara and we arrived to Sibiu.

Utolsó nap / Last day

Utolsó nap korán indultunk Szebenből, mert tudtuk, hogy össze fogjuk kocsikázni a Déli Kárpátokat. A Brán Kastély volt az első cél, majd felutaztunk Predeal-ra. Onnan a Hét Létra volt a célunk, ami egy kanyon. Ezzel zártuk az utunkat.

———–

We woke up early on our last day and took off from Sibiu, because we knew that we have to criss-cross the South Charpathian mountains. Bran Castle was our first checkpoint, after that we went to Predeal. From there we went to Seven Ladders canyon. With this we closed our trip.

Felső / Upper Háromszék

Azt mondják, hogy Felső Háromszék a Szent Föld ebben a hegyközi medencében. Hát nem hiába mondják, mert annak ellenére, hogy nincs sok falu, azokban az apró falvakban nagyon hithű emberek élnek. Rengeteg Mária-szobor, kisebb-nagyobb kápolna és vártemplom tarkítja a völgyekbe szorult falvakat.

Autóval mentünk körbe, ezen a 130km-es távon, célunk az volt, hogy ha már itt a szomszédban, hadd látogassuk meg. Gönyörű a táj, nagyon szép a rálátás a hegy alatti dombokról a medencére.

Ez a terület olyan titkokat rejteget, amiket eddig nem is tudtam, de nem csak én, hanem más sem. Például a Kurtapatak közepén megbúvó kis kápolna mintha rászállna az ember vállára, ahogy az belép a kapun. Az ember kicsinek érzi magát és meghunyászkodik, hisz az egész helynek olyan energiája van, mintha valaki kérdő szemmel nézné, ahogy félve lépésről lépésre közelebb haladunk.

Az egész vidék ilyen. A Ferences Rend háza Esztelneken is a szerénységről, telített energiákról szól, mintha a középkor kicsit átjött volna a mostani mindennapjainkba.

Egész felsőháromszék vibrál az energiáktól, és mégis csendes és eldugott, mintha nem akarna lépést tartani a rohanó világ idegbajával.

—————————————————————–

It is said that Upper Háromszék is the Holy Land of this inter-mountain basin. And it is true, because even though there are not many villages, in those villages there are very religious people living. The small villages hidden in the vallies are colorful with Maria-statues, small chapels and fortified churches.

We used a car as transportation on this 130km distance, our goal being to visit this place, since it is near us and we never were here before. The place is beautiful, the view is magnificent from the hills below the mountains.

This place has secrets I never knew, but not just me, but other, neither. For example the small chapel in Kurtapatak gives a feeling of a heavy burden on our shoulder when we enter the door. You suddenly feel small and modest, since the whole place has an energy that gives you a feeling like someone is watching you with keen eyes as you approach closer and closer.

The entire zone is like this. The house of Ferences monks is also about modesty and energies, like the middle ages want to peak into our everyday lifes.

The whole Upper Háromszép is vibrating with energy, but it is quiet and hidden like it does not want to keep the pace with this crazy fucked-up world.

Prázsmár / Prejmer

Kovászna megye és Brassó megye határán elhelyezkedő szász eredetű település. A környéken a vártemplomáról híres, amit az 1200-as években építettek a település védelmére, majd lassan kinőtte magát. Új, renovált állapotában sok túristát vonzz.

Meleg nyári nap kerültünk ide, először csak átutazóban, de megálltunk, hadd csodáljuk meg a vártemplomot. Sajnos a belsejét nem sikerült látogatnunk, mert már zártak, de kívülről is csodaszép, mesébe illő.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1zsm%C3%A1r

—————————————————

This town is on the border of Covasna county and Brasov county and is of saxon origin. The town is known for its fortress, that was built in the 1200’s for protecting the settlement and later it grew bigger. Now, fully renovated, it has a lot of tourists visiting it.

It was a hot summer day when we got there. First we just passed by, but than we stopped to take a look. Sadly we could not view the inside, because they were closed, but it is beatiful from the outside, too.

https://en.wikipedia.org/wiki/Prejmer

This slideshow requires JavaScript.

Fortuna – Vonat / Train

Eljött az idő, hazautazok. Úgy döntöttem, hogy a vonatot választom, mert még soha nem utaztam olyan vonaton, amiben étkező kocsi lenne. Utazás előtti éjszaka még nagy buli volt, így másnaposan cipeltem az 50 kilós táskát az állomásig, és túl hamar értem oda. Kellett várnom két órát, de jobb volt biztosra menni.

A vonatot nem volt nehéz megtalálni és elég hamar el is foglaltam a helyem. Az utazás éjszaka történik, így sokat nem látok. Hamar a határhoz értünk. Közben kipróbáltam az étkezőkocsit, és annak ellenére, hogy meleg volt és kicsit fura, az étel meglepően jó volt. Természetesen meglepően drága is.

Az utazás maga nagyon jó, csak kicsit hosszú.

 

—————————————–

The time has come, I am going home. I decided to use the train, because I never was on a train that has a restaurant. There was a big party before the day of traveling, so I had to carry my 50 kilo bag with a headache to the train station and I also got there too soon. I had to wait 2 hours, but I had to be sure.

It was not hard to find the train and I quickly found my seat, too. Traveling is during the night, so I cannot see much. We arrived to the border pretty quickly. Meanwhile I tried the restaurant and even tough it was hot inside and a bit weird, the food was pretty good. Also pretty expensive.

The trip itself is really good, just a bit long.

Dobogókő

http://www.turautak.com/cikkek/turautak/pilis-dobogoko–ram-szakadek–arpadvar–ferenczy-szikla–szerkovek.html

 

Ez esetben egy létező túrát választottunk, amit végigjártunk.

Dobogókő igazából egy hegytető, ami a körülötte lévő dombok fölé magasodik. Messze el lehet látni innen, be a Dunáig, el szinte Budapestig. Van egy jó enegiája a helynek, mintha tényleg dobogna. Az egész hegység egy vulkánkitörés maradványa, így lehetséges, hogy a hamuba keményedett sziklák ugyanúgy jellemzik a helyet, mint a megkeményedett láva.

Maga a túra 14 kilóméter volt. A Rám-szakadékot néztük meg először, ami egy keskeny, víz által sziklába vájt szakadék. Túristáknak van kiépítve, így korlátokkal és lépcsókkel van ellátva a nehezebb helyeken. Hossza nem nagy, kábé 2 kilóméter.

Innen az Árpád-várhoz mentünk fel. Egy közeli, minden oldalról meredek hegycsúcson húzódik, és stílusban nagyon hasonlít a Tündér-várhoz. Mintha ugyanakkor építették volna, innen is ugyanúgy elhordták a faragott köveket és ugyanolyan állapotban van fennmaradva.

Innen átmentünk a Ferenczy-sziklára, ami a Rám-hegy csúcsa. Azt mondják, hogy ez a szikla a föld szívcsakrája. Tény, hogy rengeteg sámánizmussal foglalkozó személy megfordul itt, sok sámánhalmot is láttunk. Erős energiái vannak a helynek. Ezt onnan tudom, hogy először kacagtam rajta, hogy mi ebben a helyben olyan különleges, majd azon vettem észre magam, hogy ülök a szikla szélén, csendben, és a gondolataim valahol nagyon messze járnak. Mély, komoly gondolatok, sugallatok. És a csend.

Innen az utunk visszavitt Dobogókőre, út közben megcsodáltuk a hely szikláit, amik úgy állnak a fák közt elbújva, mintha valamikor régen valaki akarattal tette volna oda őket.

———————————————————–

This time we chose an existing tour that we took.

Dobogókő is actually a mountaintop that leans over the hills surrounding it. You can see far from here, down to the Duna and almost far as Budapest. This place has strong energy, like its pulsating. The whole place is the remnant of a volcanic eruption, this is how you can see stones petrified into ash and also petrified lava.

The whole tour was 14 kms. First we went to Rám-narrow that is a natural crack in the ground done by a small river. It is made easy for tourists, that is why it has leaning-bars and steps built in it. The whole thing is not longer than 2 kilometers.

From there we went up to Árpád-castle. It is nearby on a mountain top steam from all sides and it looks very similar to Tündér-castle. It is like they were built in the same time, cut stones were also stolen from here and their current state is very similar.

From there we went over to Ferenczy-cliff that is the top of Rám-mountain. They say that this place is the heart chakra of the earth. It is a fact that a lot of people dealing with shamanism go there and we also saw a lot of shaman stacks. This place has strong energies. I know this, because at first I was laughing at how this place can be so unique, but than I woke up to sitting at the edge of the cliff and having very deep and distant thoughts in an unbroken silence.

From there out road took us back to Dobogókő and on the road we checked out the rocks that stand there like somebody put them there in a very distant past.

Riksa

Áldom az őrült eszemet, hogy vettem a bátorságot és valami teljesen újat próbáltam ki.

Riksát vezetni nagyon jó, hatalmas szabadság van benne. Legjobb érzés örömet okozni, aki utazik riksával, az nagyon szereti, hisz nagyon jó érzés. A mosoly, a vidámság és az emberség a legjobb fizetség, amit az ember kaphat ebben a szakmában. Természetesen fizetnek is az utasok, sajnos sok riksás az egészet pénzért csinálja.

Egész nap kinnt lenni a friss levegőn, gurulni körben a városban, lazulni. Ez az, ami miatt nagyon jó a riksázás.

——————————————-

I praise my crazy mind for getting the courage to try something totally different.

Driving a riksa is very good, it gives huge freedom. The best feeling is to cause happiness. The people who try it love it, since it is a good feeling. The smile, the happiness and the kindness are the best payment you can get in this job. Naturally people also pay and sadly many riksa drivers do this only for money.

Being outside all day breathing fresh air, riding in the city, chilling. This is why driving a riksa is so good.

Pilisből egy darab / A piece of Pilis

Budapestről elindulva, tőle nem is olyan messze fekszik a Pilis hegység. Nem is gondolná az ember, hogy ilyen közel hasonló szépségeket láthat.

A pilisszentkereszti szorosnál jártunk, ami a nevéhez hű, de hosszúságra nem éri utol a nagy neveket, mint például a vargyasi szoros. Mivel időben hamar végignézegettük, úgy döntötünk, hogy a jól kijelölt és kiépített túristatvonalakon bóklászunk kicsit. Így tötént, hogy sok helyen megfordultunk, és összesen 14 kilómétert gyalogoltunk. A legnehezebb a Pilis tető sziklás gerincén való végigmászás volt, de a végén megjutalmaztuk magunkat szendviccsel és sörrel.

A táj egyszerűen gyönyörű. Vaddisznókat is láttunk, nemrég született malacokat, nagyon édesek voltak. A legjobb a Pilis tető volt, szép tiszta időben gyönyörű kilátás. A tetőn valami furcsa építmények vannak, amiről nem tudtuk eldönteni, hogy mi lehet. Így első nekiszaladásra repülő csészealj tároló raktáraknak néznek ki 🙂 (Azt írják, hogy katonai létesítmény, de hogy mire van, azt nem tudni: http://www.turistamagazin.hu/remetek-raketak-kilato-a-pilis-teto-uj-arca.html)

Ami még tetszett, az a környező falvak tisztasága és rendezettsége. Nagyon ritkán látni ennyire szép falvakat. Aki teheti, annak ajánlom, hogy elmenjen erre a helyre.

—————————————————————————————

Not far from Budapest lies the Pilis mountain group. You would not think that you can see such beauty nearby.

We were at the the Narrow of Pilisszentkereszt. It is a narrow, allright, but it cannot compete with bigger names like the narrow of Vargyas. Since we went tough it very fast, we decided that we will take some walk on the well organized and maintained tourist roads. This is how we walked 14 kilometers. The hardest part as the rocky colon of the Pilis mountain, but when we got up, we rewarded ourselves with sandwiches and beer.

The place is simply beautiful. We even saw wild pigs, little ones, they were very cute. The best was the peak of the Pilis, the weather was nice and clear, we had a great view. On the top there are some weird buildings that we could not decide what could be.

What also was very nice is the cleanness and modernity of the villages in that area. It is very rare to see such nice villages. I can only say nice things about this place.

Csend Budapesten / Silence in Budapest

Már találkoztam ezzel a tüneménnyel. De most valahogy mégis új, mégis más. Húsvét van, szinte mindenhol ünnepelik a világon. Budapesten teljesen más, mint otthon. Otthon még el-elmennek a legények a lányokhoz, itt viszont már rég nem. Munkaszüneti nap, így szinte semmi nincs nyitva. Egy kávézóban egy hosszúkávé és egy sajtos omlett mellett vettem észre a csendet.

A máskor mindig nyüzsgő, mozgó, zavaros, multikulturális városban egyszer csak csend van. Ez nem a teljes csend, mint kisvárosban hajnal előtt. Ez az a csend, amikor a harmadikról kikandikáló ráncos öreg néni csámcsogását lehet hallani a viszhangozó szűk utcák között.

Apró terek üresen, napfényben töltik a húsvétot és a csendjüket csak a néha arra járó kutyát sétáltató emberek törik meg. Vicces, ahogy a kutyák után apró múanyag zacskókkal szedik fel az ürüléket. Furcsa egy világ ez, és nagyon jól látszik ez nagyvárosokban.

A húsvétot két sörrel ünnepelem, egyedül, szálláson. Valami furcsa mozog bennem, valami furcsa, ami mindig elő szokott jönni. Akartam melózni kicsit, de csak kicsi sikerült. Nincs kedvem kódot írni.

Inkább a hidegben, szélben, napsütésben kóboroltam kicsit a városban. Hallgatni a csendet. Megérteni… Önmagamat…

———————————

We already met. But it is different somehow this time. It is Easter, this holiday is celebrated almost everywhere in the world. In Budapest is totally different than at home. Back at home boys still go to girls from time to time, but here this is an already forgotten custom. This is an official work-free day, so almost nothing is open. I observed the silence in a small place sitting next to my coffe and my cheese omlette.

Suddenly there was silence in this big, noisy, multicultural city. This is not the silence of the small towns before dawn. This is the silence when you can hear the old grumpy woman from the third floor yawning among the narrow, echoing streets.

Small parks stay in silence this holiday and they are only disturbed by those few people walking their dogs. It is funny how they clean up after their dogs with small plastic bags. This world is strange and this fact multiplies in big cities.

I celebrate Easter with two beers, alone in my room. There is something strange moving in me, the feeling that always haunts me. I wanted to work a bit, but it really was just a bit. I am not in the mood of writing code.

I better went out in the sunshine, cold, wind to walk a bit in the city. To listen to the silence. To understand… Myself…